Az angol mondatszerkezetekről

A legfontosabb mondatszerkesztési tudnivalók

1. Minden angol mondatban van alany (a felszólító - és nyilván a hiányos - mondatokat kivéve). Nem úgy, mint a magyarban, ahol többnyire rejtett alanyt használunk. (Pl.: "Tanulok.")

minden angol mondatban van alany

2. Minden angol mondatban van valamilyen ige. Ez furcsának tűnhet, hiszen magyarul nem minden esetben teszünk a mondatba igét, pl.: "Péter éhes". Az "éhes" szó az állítmánya a mondatnak, de ez a szó egy melléknév, nem ige. Angolul ugyanez a mondat úgy hangzik, hogy "Peter is hungry". Jól látható benne az "is" (lét)ige.

minden angol mondatban van ige

3. Az angol mondatok szórendje erősen kötött, szemben a magyarral. Ez azonban valójában segítség, hiszen elég, ha tudjuk az általános szórendet, és máris tudjuk, hogyan rakjuk össze, amit mondani szeretnénk.

az angol mondatok szórendje erősen kötött

Ez az általános kijelentő szórend:

alany + állítmány + tárgy + határozó

Természetesen nem minden angol mondatban van tárgy illetve határozó, ahogyan azt később látni fogod. Egyedül az alany és az állítmány kötelező elem a mondatban. (Hiszen ezek nélkül nem beszélhetünk szabályos tőmondatról sem, lásd a fenti pontokat.)

Tárgy csak akkor szerepelhet a mondatban, ha úgynevezett tárgyas ige található az állítmányban (pl. "olvas" » mit?). Határozót pedig akkor teszünk a mondatba, ha azt akarjuk kifejezni, hogy például "mikor" vagy "hol" történik valami.

Lássunk egy konkrét példát erre a szerkezetre!

alany	állítmány	tárgy	határozó
I	read	a book	every evening.
Én	olvasok	(egy) könyvet	minden este.

I read a book every evening.

= Minden este könyvet olvasok. (Semleges mondat.)
I read a book every evening. = Én olvasok minden este könyvet. (Nem más.)
I read a book every evening. = Olvasok könyvet minden este. (Nem írok.)
I read a book every evening. = Könyvet olvasok minden este. (Nem újságot.)
I read a book every evening. = Minden este olvasok könyvet. (Nem délután.)

Látható, hogy az angol szórend nem változik a jelentéssel. (A fenti angol mondatok szóbeli hangsúlyban térnek el egymástól, amit aláhúzással emeltünk ki.) Az is megfigyelhető ugyanakkor, hogy a magyar mondatban a hangsúlyos elem mindig előre kerül.

2. Mondatszerkezet típusok

Ez az egyik legalapvetőbb dolog, amivel az angol nyelvtan tekintetében tisztában kell lenned. (A másik, ami nélkül el sem lehet indulni gyakorlatilag, az a névmások.) Azért kell ezeket megtanulnod, mert a különféle mondatszerkezetek eltérő jelentéssel bírnak, valamint különböző elemekből épülnek fel, amelyeket nem szabad egymással összekeverni.

Ez az az anyagrész, ahol megtanuljuk például azt, hogy mikor muszáj illetve mikor tilos "do" segédigét vagy létigét használni a mondat állítmányában. Ez mellékesnek tűnhet első hallásra, ám valójában ennek a biztos tudásnak a hiánya az, ami miatt sokan több évnyi angoltanulás után sem tudnak maguktól egy épkézláb mondatot helyesen megfogalmazni.

Először is meg kell különböztetnünk cselekvést kifejező illetve nem cselekvést kifejező szerkezeteket. Ennek legegyszerűbb módja, ha feltesszük magunkban a kérdést, hogy a mondat állítmánya (a lenti példamondatokban aláhúztuk őket) a "mit csinál?" illetve "mi történik?" kérdésre válaszol-e. Amennyiben a válasz igen, a mondat cselekvő szerkezetű.

Kati szép. » nem cselekvést kifejező szerkezet
Kati olvas. » cselekvést kifejező szerkezet

Vannak olyan esetek, amikor a magyarban létigét használunk, míg ugyanezek angolul nem létigés szerkezetek. Tipikus példa erre a birtokos szerkezet, ahol magyarul úgy fogalmazunk, hogy "valakinek van valamije" (a "van" a létige), míg angolul a "have" (cselekvő) igét használjuk, mintha azt mondanánk, hogy "valaki birtokol valamit".

I have a cat.

» Én birtokolok egy macskát. » azaz: Van egy macskám.

A nem cselekvést kifejező szerkezeteken belül megkülönböztetünk állapotot kifejező és létezést kifejező szerkezetet.

Az állapotot kifejező szerkezet a "mi ez?" illetve a "milyen?" kérdésre válaszol. Ezzel szemben a létezést kifejező szerkezetet elsősorban létezés kifejezésére használjuk, vagyis arra, hogy elmondjuk, hogy valami vagy valaki létezik-e, másodsorban pedig arra, hogy egy határozatlan alanyról (határozott alany: pl. "a férfi"; határozatlan alany: pl. "egy autó".) mondjuk el, hogy hol van (vagy nincs).

Nagyon fontos, hogy ne keverjük az állapotot és a létezést kifejező szerkezetet! Jól érzékelteti a különbséget az alábbi két példamondat:

Van egy kutya a kertben. » határozatlan alany » létezést kifejező szerkezet
A kutya a kertben van. » határozott alany » állapotot kifejező szerkezet

A cselekvést kifejező szerkezeteket szintén két csoportra bonthatjuk: egyszerű cselekvő és folyamatos cselekvő szerkezetre. Egyszerű cselekvő szerkezetet akkor használunk, ha egy jellemző, szokásos (ismétlődő) illetve állandó cselekvést vagy történést említünk, míg a folyamatos cselekvő szerkezettel azt fejezzük ki, hogy egy esemény éppen (azaz „most”) folyamatban van, legtöbbször a beszéd pillanatában is.

Éppen (most) tévéznek. » folyamatos cselekvő szerkezet
Sokat szoktak (általában) tévézni. » egyszerű cselekvő szerkezet

Az iménti két példamondatban azért húztuk alá az "éppen" és a "szoktak" szót, mert ezek olyan kulcsszavak, amelyek segítenek első ránézésre eldönteni, hogy melyik szerkezetet kell használni.

Az alábbi ábrán foglaljuk össze a fentieket:

És akkor lássunk példamondatokat kategorizálva:

• állapotot kifejező szerkezet: The dog is in the garden.

= A kutya a kertben van.
• létezést kifejező szerkezet: There is a dog in the garden.

= Van egy kutya a kertben.
• egyszerű cselekvő szerkezet: They watch TV a lot.

= Sokat szoktak (általában) tévézni.
• folyamatos cselekvő szerkezet: They are watching TV.

= Éppen (most) tévéznek.