Cikkek és írások

Angolos tévhitek

2. oldal

A nyelvvizsga nem tükrözi híven a nyelvtudást.

Ez a vélekedés kis mértékben sajnos igaz ugyan (mindannyian ismerünk olyanokat, akiknek van nyelvvizsgájuk, mégsem beszélik igazán az adott nyelvet, és ezt közülük sokan be is vallják), ám ez ennek ellenére is alapvetően egy tévhit, hiszen a nyelvvizsga sikeres teljesítéséhez igenis le kell tenni valamit az asztalra, nem is keveset. (Lásd cikkünket a témában!) Ha valaki tudás nélkül kerül nyelvvizsga bizonyítvány birtokába, akkor ott valami "trükközés" van a háttérben.
Az is igaz ugyanakkor, hogy a nyelvvizsgán nem pusztán a nyelvet kell megfelelő szinten tudni, hanem azokban a feladatokban is helyt kell állni, ahogyan számon kérik a vizsgázó nyelvtudását, tehát célzatosan fel kell erre készülni, különben súlyos százalékokat veszít az ember, és ha becsúszik 60% alá, akkor ugyanúgy nem kap 59%-ra bizonyítványt, ahogyan például 12%-ra sem kapna, holott tetemes a különbség tudásban a két szint között. De ettől még alapvetően ugyanazt a nyelvet kérik mindenhol számon, tehát ha valaki magabiztosan beszél egy idegen nyelvet egy adott szinten (most ez az írásbeliségre is vonatkozik), az jó eséllyel bármilyen vizsgán át tud menni azon a szinten.
Hasonlóan fontos szempont, hogy - tetszik vagy sem -, a nyelvvizsgán fontos az írásbeliség is, tehát hiába tud valaki kitűnően beszélni, ha az íráskészsége gyenge, akkor jogosan nem fog tudni sikeres vizsgát tenni. Ez azért sem haszontalan különben, mert az angol nyelvü munkavégzéshez sok esetben szükség van az írásbeli készségekre, akár külföldön, akár belföldön dolgozik az ember.

Fontosabb a beszédet, mint az írást megtanulni angolból.

Ez a pont szorosan kapcsolódik az előzőhöz. Sokan úgy gondolják, hogy kevésbé fontos az írásbeliség, mint a szóbeliség a nyelvtanulás során, amit arra alapoznak, hogy az emberek többnyire többet beszélnek az anyanyelvükön, mint írnak vagy olvasnak. Ez kétségtelenül a legtöbb emberre igaz, ám:
• a nem külföldön élő idegen nyelvet beszélők - így tehát a legtöbb magyar, aki angolt tanul - gyakrabban találkoznak írásban a nyelvvel, mint szóban (például amikor külföldi internetes oldalakat vagy mobiltelefonos applikációkat használnak)
• egy olyan munkahelyen, ahol használni kell az angol nyelvet, nagy valószínűséggel kell például levelezni (itthoni munkahely esetében is)
• a (túlnyomó részben) beszéd alapján történő tanulásnak több hátránya is van, például az, hogy nehéz megtanulni írni ilyen formában, illetve annak köszönhetően, hogy alapvetően eltér a szóhasználat a szóbeli és az írásbeli kommunikáció tekintetében, esélyes, hogy szóban inkább csak a szóbeliséget, netán csak a konyhanyelvet tanulja meg az ember
• ez meglepő lehet, de míg írásos alapon lehetséges beszélni tanulni, visszafelé ez sokkal korlátozottabban működik
Mindez természetesen nem azt jelenti, hogy nem kell beszélni tanulni, de az írásbeliséget semmiképpen nem ajánlott háttérbe szorítani!

Sok külföldi országban (pl. Skandináviában) azért tudnak jól angolul, mert feliratos filmeket néznek.

Ez egy igen népszerű hiedelem, hiszen nagyon hihetően hangzik, ám inkább valótlan. Ezt több szempontból is könnyű belátni: egyrészt tudunk olyan országokat mutatni, ahol mindent szinkronizálnak, mégis sokan beszélnek angolul (ilyen például Németország), míg olyan országokat is bőségesen találunk, ahol minden filmet eredeti nyelven adnak, mégis relatíve alacsony az angolul beszélők aránya (mint a balkáni országokban). Másrészt pedig valójában nem az a leghatékonyabb módja a tanulási célzatú tévézésnek, ha a saját anyanyelvünkön olvasunk feliratot az eredeti nyelvű hang mellé - ami azt illeti, ez a legkevésbé hatékony mód (miután ebben az esetben a magyar feliratra koncentrálunk).
Ha sorrendbe szeretnénk rakni a különböző lehetőségeket, akkor ez a hatékonysági sorrend (legfelül a leghatékonyabb):
• eredeti nyelv felirat nélkül
• eredeti nyelv eredeti nyelvű felirattal
• eredeti nyelv magyar nyelvű felirattal

Ha tehát tévé- vagy filmnézés segítségével szeretnénk nyelvet tanulni - ami kétségtelenül egy igen kellemes, bár viszonylag lassú módja a tanulásnak -, akkor célszerű NEM magyar felirattal tenni ezt, hanem vagy a célnyelvi felirattal, vagy felirat nélkül. Ez utóbbihoz mondjuk többnyire már elég jól kell tudni az adott nyelvet. Kezdőknek az lenne a tippünk, hogy számukra ismert filmeket (olyanokat, amiket már - akár többször is - láttak magyarul) nézzenek angol felirattal.

« 1. oldal